Mi a személyiség?

1. Bevezetés

Ha valaki fejleszteni szeretné a személyiségét és szeretné javítani a személyiséghibáit, legjobb ha először a személyiség természetének megértésével kezdi, és azzal, hogy hogyan hat a spirituális dimenzió a “személyiségre” és az “elmére”. Kultúránkban melyben hangsúlyossá válik hogy szeretve legyünk, a személyiség  fontos szerepet kap életünkben. A mások által is népszerű felfogás szerint a személyiséget a legtöbb ember immateriális minőségnek tekinti, amely vonzóvá vagy taszítóvá teszi az egyént társai előtt.

2. Mi határozza meg az egyén személyiségét?

Mi a személyiség és miből áll?

Az embereknek teste és elméje van, melyek viselkedésük és cselekedeteik meghatározói. Az elme sajátosságai a gondolkodás, az érzelmek, stb. amíg a mozgás, a test hőmérséklet, váladék képződés , stb. a test velejárói. Az elme és a test viselkedés típusait három csoportra oszthatjuk: epizódszerű, átmeneti és visszatérő.

• Epizódszerű viselkedés: Az epizódszerű viselkedés egy átmeneti ideig tartó állapot, például ha egy egyetemista fél a vizsgától, akkor az az elméjének egy epizódszerű viselkedése. Másrészről a vakarózás, a séta, stb. a test epizódszerű viselkedését jelenti.
• Átmeneti viselkedés: Az átmeneti viselkedést néhány hét és hat hónap vagy egy év közötti periódusban figyelhetjük meg. Például ha valaki néhány hónappal szeretett hozzátartozója   elvesztése után is még mindig depresszióra hajlik. Ebben az esetben a depresszió megélése az elméjének átmeneti viselkedését jelenti.
• Visszatérő viselkedés: Ha valamilyen viselkedés évekig tart, “visszatérő viselkedésnek” vagy “krónikus viselkedésnek” nevezzük.

Az epizódszerű és átmeneti viselkedés nem hat ki az egyén életére nagy mértékben, viszont a visszatérő vagy krónikus viselkedés – mivel személyiséget formál, – nagy mértékben kihat.

3. A személyiség megértéséről

Ha egy bizonyos időn keresztül nem figyelhető meg egy adott sajátosság valakinél, akkor azt nem vesszük figyelembe amikor az őt jellemző tulajdonságokról beszélünk.. Ez félrevezető is lehet, mert például valaki bosszút is esküdhet a családjának elvesztése után. Ha ugyanez a bosszúszomjas személy néhány napon vagy héten belül elmegy egy pszichológushoz, a “bosszúszomjas” jelző már nem illik a személyisége leírásába, ugyanis rövid ideig volt csak jelen életében. Ha ezt a személyt évek múltán ismét a bosszú mámorában találjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a bosszú a személyiségének a részét képezi. Ezért jó csirájában elfojtani a rossz személyiségjegyeket, hogy később ne sarjadjon belőlük bűnözésre való hajlam vagy végső esetben ne veszélyeztesse a társadalmat.

Feltételezhetik, hogy mennyi definíció született már pszichiáterek és más szakemberek tollából a személyiség kapcsán.

Mégis, a különböző definíciók lényege, hogy a személyiség egy egyedülálló kombináció vagyis olyan karakterisztikák összessége melyek meghatározzák a személy visszaható és hosszú távú viselkedését. Ez a minta a test és elme összes viselkedését magába foglalja és a következő öt csoportba soroltuk őket:

1. Fizikai adottságok, jellegzetességek, egészség, életerő, a róluk alkotott kép
2. Vérmérsékleti karakterisztikák (vagyis a személy természete) mint például, hirtelen haragú, feledékeny, rendetlen, zárkózott, kételkedő, nagylelkű, becsületes, álmodozó, stb.
3. Tetszés és nem tetszés
4. ösztönök, vágyak, belső kényszer, szenvedélyek, becsvágy, kívánalmak, stb.
5. Intelligencia, tudás, hiedelmek, tévhitek, meggyőződések, hozzáállás, nézet, eszme, eszmény, stb.

4. Praktikus nézőpont a személyiség megítélésében

A személyiség nem pusztán a fent említett fejezetekben szereplő különféle jellemzők összessége, hanem inkább dinamikus szerveződés, amelyben kombinálódnak, hogy az egyén számára tipikus és némileg visszatérő viselkedési mintát adjanak Egy időben használjuk a jellem, emberi tulajdonság, jellemvonás szinonimáit, hogy a személyiséget kifejezzük. A személyiség legkevesebb hat hónapig vagy egy évig van jelen az életünkben és kihatással van a mindennapjainkra. Ez kizárja az epizodikus és átmeneti viselkedést, amely rövid ideig van jelen.

Miközben több száz jellemvonásról beszélünk az egyén életében a tapasztalatok mégis azt mondják, hogy a legtöbb esetben 20 és 30 közötti azoknak a karakterisztikáknak a száma, melyek a fő gerincet alkotják. A többi személyiségjegy hasonló a legtöbb emberével és nem érdemesek említésre vagy nem kell őket figyelembe venni.

5. A személyiség változékonysága és a Satsangon való részvétel fontossága

A személyiség alakulásának nyolc szakasza: a csecsemőkor, korai gyermekkor, a gyermeki játékok ideje, iskolai évek, adoleszcencia, kamaszkor, korai felnőttkor, felnőttkor és az időskor. Tehát a személyiség nem egy statikus jelenség, folyamatos változásban van, a fogantatás pillanatától egészen az utolsó levegővételig tart. Némely karakterjegyek az idő folyamán kevésbé érzékelhetők, teljesen el is tűnhetnek, felerősödhetnek, más karakterjegyekkel lecserélődhetnek vagy teljesen újak fejlődhetnek ki az idő múlásával.

A személyiség változásokon megy keresztül;pl. amikor a gyermek kamasz lesz vagy a kamasz beszerelmesedik, a házasság ideje alatt, gyermek születésével, egy újabb vallás felvételével vagy elvesztésével, a politikai hitvallás változásával.

Sok jellemvonást mások utánzásával veszünk fel. Ha az apa heves vérmérsékletű, a gyermek utánozhatja. Ha egy kamasz egy olyan korabelivel kerül kapcsolatba aki lop vagy cigarettázik, magatartásának modeljéül szolgálhat. Ha valaki az irodában korrupt, a vele dolgozó becsületes társa is azzá válhat követve a példáját. Ily módon, a közösség melyben az illető személy él, fontossá válik személyiségének fejlődésében. Ezért ideélis dolog jó közösségben, az istenkeresők közösségében lenni, azok között, akik az Abszolút Igazságot (Satsang) követik, ez nagy jelentőséggel bír az egészséges személyiség fejlődésében.