Bűnök típusa

• Mik az érdemek és bűnök?

1. Bevezetés

Mindnyájan követünk el bűnös cselekedeteket mindennapi életünk során. Például söprögetés közben megölhetünk pókokat, keményen beszélhetünk másokkal a munkahelyen, stb. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a bűn fogalmát, megnézzük a bűnök néhány típusát, valamint azt, hogy a bűn következményét ki szenvedi el.

2. Bűnök típusai

2.1 A bűnök típusai aszerint, hogy kit érintenek

A bűn által érintett személytől függően vannak olyan bűnök, amelyek saját magunkat és másokat károsítják, amint azt az alábbi táblázat mutatja.
Aszerint, hogy kit érintenek a bűnök, két csoportot különböztethetünk meg, a saját magunkat illetve a másokat karosító, amint azt az alábbi táblázat is mutatja.

2.2 A bűnök fajtái test, beszéd és elme szerint

Egy ember elhatározhatja elméjében, hogy bűnt elkövet, kimondhatja szóban, vagy fizikailag végrehajthatja. Így három módon követhet el bűnt, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja.

A gonosz szem (szemmel verés) mechanizmusáról további részletekért tekintse meg cikkeinket a Gonosz szem témában.

3. Követhetünk el bűnt pusztán gondolat által?

A karma tanítása szerint, míg egy érdemszerző, jócselekedetre irányuló puszta gondolat is hozhat érdemeket, addig egy bűnös gondolat önmagában nem eredményez bűnt. Például, ha valakinek csak eszébe jut, hogy kiraboljon egy bankot, az még önmagában nem számít bűnnek, azonban maga a bankrablás ténylegesen bűnt vonz maga után. Itt – az előző, mentális bűnre hozott példával ellentétben – a puszta gondolat azért nem számít bűnnek, mert nincsen kedvezőtlen, ártó hatása másokra.

Azonban egy istenkereső még a rossz gondolatok által is bűnt halmoz fel. Ebben az esetben, mivel egy istenkereső célja az isteni tulajdonságok kifejlesztése, és Isten ehhez megadja számára a szükséges tudást és energiát, a rossz gondolatok azt is jelentik, hogy az istenkereső elpazarolja Isten ráruházott kegyelmét és erőforrásait. Kivételt jelentenek ez alól azok a fékezhetetlen, irányíthatatlan gondolatok, amelyek egy olyan istenkeresőben jelennek meg, akit súlyosan zaklatnak vagy megszállnak negatív energiák.

4. Kinek kell szembenéznie a bűn következményével?

4.1 Részesnek lenni a bűnben

Akár közvetlenül, akár közvetve, és függetlenül attól, hogy a bűn fizikai, verbális vagy mentális formában történik, az, aki bűn elkövetésére felbujt vagy azt támogatja, részesévé válik a bűn következményeinek. Így a bűnben társsá válik. A mai jogrendszerekben is találunk hasonló rendelkezéseket: aki egy gyilkosság elkövetésében segítséget nyújt, az szintén bűnösnek minősül.

Sőt azt tartják, hogy bizonyos cselekvések – mint a súlyos bűnösökkel való társalgás, érintkezésük, társaságukban időzés, velük közös étkezés, ugyanazon ülőhely vagy ágy megosztása, valamint velük való utazás – átviszik a bűnt azokra, akik ezeket a kapcsolatokat fenntartják.

Éppúgy ahogy a satsang az Abszolút Igazság társasága, úgy a kusang (rossz társaság) az Igazságtalanság, a hamisság társasága. A kusangban való tartózkodás bennünk helytelen benyomásokat kelt vagy erősít meg, s ez akár spirituális bukásunk okává is válhat. Ezért nem meglepő, hogy azokat, akiket szeretünk, arra intjük: „tartsd távol magad a rossz társaságtól”

4.2 A bűn terjedése

Egy szent írás, a Matsyapuran azt állítja, hogy a bűn olyan, mint egy ragályos vagy örökletes betegség. Éppúgy, ahogy egy örökletes betegség nem azonnal mutatkozik meg, a bűn lassan kezdi el pusztítani a bűnöst, gyökerestül irtva ki őt. Ha a bűnös nem fizet a bűneiért, akkor a fia vagy unokája kénytelen megfizetni azok árát. Így a bűn akár három nemzedékre is kiterjedő hatást fejt ki. Emiatt felelősséggel tartozunk családtagjaink és utódaink iránt is.

További példák is vannak arra, ahol a bűn következményeit közösen kell elszenvedni, például férj és feleség, egy cégigazgató és a vállalat dolgozói stb.

4.3 Kollektív bűn

Csak az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy legyőzze a sorsát (karmáját), és ezzel együtt boldoggá tegye magát meg az egész Teremtést. Ugyanakkor ezt a potenciált egyéni önző célok megvalósítására, ártatlan emberekkel szembeni igazságtalanság elkövetésére, mások elnyomására stb. használják fel. Ennek eredményeként a társadalom a kollektív sorssal lesz beszennyezve.

Ez az egész Teremtést érinti, és megzavarja a természet ciklikus egyensúlyát. Ennek következtében katasztrófák – mint árvizek, aszályok, földrengések, háborúk stb. – sújtják az emberiséget. Bár ezek a katasztrófák láthatóak, a valódi mélyebb okok láthatatlanok maradnak. Amikor e kollektív sors lesújt a Földre, a gonosz tettesek mellett az erényes embereknek is el kell szenvedniük ezeknek a katasztrófáknak a következményeit.

5. Összegzés – bűnök típusai

Fontos elkerülni a bűn elkövetését, mivel a bűn következményei érintenek minket, és másokat is károsíthatnak. Ugyancsak fontos megismerni azok jellegét és tetteit, akikkel szoros kapcsolatot ápolunk, mert ha szemet hunyunk súlyos bűneik felett, mi magunk is társsá válhatunk azokban.

Van egy mondás, miszerint az életben a szomorúság többet tanít, mint a boldogság. Próbálhatjuk fenntartani azt a szemléletet, hogy a bármilyen sors is jön velünk szembe, az a bűneink következménye. Ha kialakítjuk magunkban azt a hozzáállást, hogy a sors elszenvedése maga is spirituális gyakorlat, akkor gyorsabb spirituális fejlődés érhető el.

Spirituális gyakorlat segít nekünk megsemmisíteni sorsunkat vagy pedig megadja az erőt annak elviselésére.