A spirituális tanulmány szerint nem szükséges külön hely és idő ahhoz, hogy Isten nevét kántáljuk.

Az okok a következők:

• A teret és az időt is Isten teremtette. Ebből kifolyólag minden pillanatban jelen van bennük az isteni princípium. Ezek szerint, az ember kántálhatja Isten nevét helytől és időtől függetlenül, hiszen mindenben és mindenkor fellelhető az ő jelenléte.

• Hozzáférhetünk az isteni energiához akkor, amikor az ő nevét kántáljuk, függetlenül attól, hogy mikor tesszük azt.
• A A hétköznapi tevékenységünk közben végzett kántálás sokkal előrehaladottabb, mint amikor egy helyben, ülve tesszük ugyanezt. Ennek az állításnak az oka az, hogy ha világi tevékenységeink közben kántáljuk Isten nevét, fenntartjuk a spirituális gyakorlat folyamatosságát. Ennek eredményeként, a spirituális gyakorlat folytatásával az ember folyamatosan fenntartja kapcsolatát Istennel.

Némely ember állítása szerint korán, napkeltekor kell kántálni. Ennek oka az, hogy ebben a napszakban a légkörben sokkal nagyobb a tiszta (sattva) összetevők koncentrációja, mint a nap bármely másik szakában, így könnyebb kántálnunk.

A spirituális tudomány szerint ez igaz, azonban ha így cselekszünk, a tiszta (sattva) összetevők nagysága mindössze 0,001% százalékkal nő bennünk. Az Istenkeresőknek ezért azt ajánlják, hogy saját temperamentumukhoz és szokásaikhoz alkalmazkodva válasszák ki a számukra legmegfelelőbb, kántálásra fordítandó időszakot. Amennyiben valaki nem szokott korán ébredni, nem szükséges feltétlenül hajnalban kelnie kántálás végett.