
Tudta, hogy bármilyen zene és táncos előadásra spirituálisan hatással bír a helyszín? Ha a helyszín finomrezgései negatívak, az kedvezőtlenül befolyásolhatja az előadást — még akkor is, ha az odaadó, spirituális jellegű.
Tartalomjegyzék
- Kivonat:
- 1.Bevezetés
- 2. Az indiai klasszikus táncformák kialakulása az indiai templomokban
- 3. ATambdi Surla-ban található Sri Mahadeva templomban végrehajtott táncelőadás után növekedett az előadó pozitív aurája
- 4. Hogy járulhat hozzá egy helyszín az előadás spirituális rezgéseihez?
- 5. Összehasonlító tanulmány a három különböző helyen megtartott zenés előadás spirituális rezgéseiről
- 6. Az előadók spirituális élményei
- 7. Hogyan segíti a spirituális gyakorlat az istenkereső művészeket
- 8. A negatív rezgések hatása az aura fizikai, pszichológiai és spirituális szintjein
- 9. A negatív rezgések hatása az aura fizikai, pszichológiai és spirituális szintjein
- 10 A táncosok spirituális tapasztalatai
- 11. Mi történik, ha az ének- vagy táncelőadás negatív rezgéseket bocsájt ki?
- Következtetés
Kivonat:
Az indiai klasszikus zene és tánc Indiában a templomokban született meg. Ennek oka, hogy az indiai klasszikus zene és tánc legfőbb célja az volt, hogy az előadók számára eszközt adjon Isten vagy a templom Istenségének imádására művészetükön keresztül. A templomokban természetüknél fogva jelen lévő spirituális tisztaság jótékonyan hatott az előadóra, és ez a spirituális emelkedettség a művészi teljesítményében is megnyilvánult. A Maharshi Adhyatma Vishwavidyalay (más néven Maharshi University of Spirituality) kutatócsoportja tanulmányt végzett annak megértésére, hogy a helyszín spirituális tisztasága vagy negativitása miként befolyásolhat egy zenei vagy táncelőadást. A kutatás kimutatta, hogy a templomok és az ashramok (ha megfelelően vannak karbantartva) magasabb szintű spirituális pozitivitással rendelkeznek. Ez növeli az előadó és a közönség pozitív auráját. Ezzel szemben a koncerttermek és előadótermek, amelyeket többnyire világi előadásokra használnak, spirituálisan kedvezőtlen hatással vannak az odaadó, istenközpontú művészi előadásokra.
1.Bevezetés
Amikor manapság egy tánc- vagy énekes előadásra gondolunk, a templom mint helyszín valószínűleg nem az első dolog, ami eszünkbe jut. Inkább egy előadótermet vagy akár egy zsúfolásig telt stadiont képzelünk el, tele fényekkel, modern technikával és látványos audiovizuális effektekkel. A levegőben érezhető az izgalom és a bizsergés. Amit azonban sokan közülünk – különösen India fiatalabb nemzedéke – talán nem tudnak, az az, hogy az indiai klasszikus zene és tánc eredete, amely talán a világ legrégebbi előadóművészeti formája, valójában Indiában a templomokhoz kötődik.
Ebben a videóban, fel fogjuk tárni az indiai templomok fontosságát és az indiai klasszikus zene és tánc örökséghez való hozzájárulását. Tudta, hogy Indiában több mint kétmillió templom található? E templomok közül sok rendkívül ősi, és a modern építészeti eszközök megjelenése előtti idők indiai építészetének lenyűgöző mesterművei.
Az Egyetemen igyekeztünk újjáéleszteni a zene és a tánc ősi indiai kultúrában rejlő csodáját, amikor a művészek templomokban és szent helyeken adtak elő, hogy művészetükön keresztül spirituálisan fejlődjenek. Minden művész számára a saját művészeti formája volt az út Isten-megvalósításhoz. Az Egyetemen folyó minden spirituális kutatást Paratpar Guru Dr. Athavale irányít és vezet. A Paratpar Guru olyan Szent és Guru, aki a legmagasabb rendű spirituális szinten áll, és rendkívül fejlett spirituális állapotot ért el.
2. Az indiai klasszikus táncformák kialakulása az indiai templomokban
Így tehát az ősi időkben, amikor a művészek a templomokban az Istenség előtt adtak elő, mélyen át tudták érezni kapcsolatukat Istennel. Ennek során elmerültek a Bhakti-ban, vagyis az Isten iránti odaadásban és szeretetben. A közönség, amely figyelte őket, szintén spirituális érzelmi állapotba, szanszkritül az úgynevezett bhāv-ba (spirituális érzelembe) került. A hívek jelenléte miatt az Istenség princípiuma (isteni energia) nagyobb mértékben vonzódott a templomba, és az egész környezet spirituálisan feltöltődött. Mindez mindenki számára ösztönzést és energiát adott a spirituális fejlődéshez. Az indiai templomok így az egész közösség spirituális fejlődésének és jólétének eszközei voltak.
Most pedig szeretnénk Önt visszavinni az időben, és megmutatni egy rövid videót egy ilyen ősi templomról Goában — a Tambdi Surlában található Sri Mahadeva templomról. Ez a templom ma már az Indiai Régészeti Társaság (Archeological Society of India) gondozásában áll, és hivatalosan műemlékként tartják számon. A Maharshi Spirituális Egyetem táncosai ebben a templomban adtak elő az Istenség, Shiva előtt, a Shivling (Shiva szimbóluma) előtt — éppen úgy, ahogyan az ősi időkben történt. Az előadás célja az volt, hogy megértsük, mit élhettek át a táncosok azokban az időkben. Emellett azt reméltük, hogy mélyebb betekintést nyerhetünk e régi indiai művészeti forma spirituális tudományába és lehetőségeibe. Ezzel egyúttal abban bíztunk, hogy újra felfedezhetjük azt az elfeledett előadóművészeti örökséget, amelyet India ajándékozott a világnak.
3. ATambdi Surla-ban található Sri Mahadeva templomban végrehajtott táncelőadás után növekedett az előadó pozitív aurája
Ahhoz, hogy bárminek a spirituális hatását érzékeljük, fejlett hatodik érzékre van szükségünk. Ez az elsődleges módszer, bármely esemény spirituális vagy szubtilis hatásának értékelésére. Napjainkban azonban — az aura- és energiaszkennerek megjelenésének köszönhetően — már objektív módon is képesek vagyunk kimutatni, hogy milyen finomrezgéseket bocsátanak ki emberek, tárgyak, helyszínek, illetve bármilyen más inger.
A táncelőadást egy univerzális auraszkenner nevezetű műszer segítségével tanulmányoztuk, hogy megmérjük a táncosok aurájának változását valamint a templomban elhelyezett Shivling (Shiva szimbóluma) és az Istenség Shivaról készült képének aurájában történt módosulásokat.
Ezen a dián az egyik előadás előtt és után mért aurák eredményeit láthatjuk, és jól megfigyelhető, hogy az előadás után a pozitivitás szintje jelentősen megnőtt. Ebben a diagramban nem szerepelnek az Istenség, Shiva képének auraértékei, amelyet egy istenkereső művész készített Paratpar Guru Dr. Athavale irányítása alatt.
Ennek oka, hogy ennek a képnek az auramérései rendkívül magas értékeket mutatnak.
Ahogy látható, ha megjelenítjük ezt az értéket is, az arányok nagymértékben megváltoznak. Ez azt mutatja, hogy amikor egy Istenség képe spirituálisan pontosabban ábrázolja az adott Istenséget, akkor több isteni energiát (Deity Principle-t) vonz magához, és ennek következtében magasabb szintű pozitív aurával rendelkezik. Nem kell mondanunk, hogy az ilyen Istenségek képei hatalmas spirituális értékkel bírnak, és a hívők valamint a társadalom javát szolgálják. Fontos megjegyezni, hogy ezek a táncosok elsősorban istenkeresők, akik táncművészetüket spirituális gyakorlatként (sadhana) végzik, hogy a Maharshi Adhyatma Vishwavidyalay (Maharshi Spirituális Egyetem) irányítása alatt közelebb kerüljenek Istenhez. Megosztunk önnel néhány általunk vezetett spirituális kutatást a templomokról, hogy bemutassuk miért voltak és fontosak ma is az indiai klasszikus zene és táncművészit számára.
4. Hogy járulhat hozzá egy helyszín az előadás spirituális rezgéseihez?
Az egyik oka annak, hogy az ilyen odaadó előadásokat templomokban tartották, magában a helyszínben rejlik. A templomok — ha megfelelően vannak karbantartva — a spirituális energia központjai, amelyek az adott templom Istenségének energiájával azonos rezgést hordoznak, és magas szintű pozitivitással rendelkeznek. Egy ilyen spirituálisan tiszta helyen való fellépéssel a táncosok és énekesek részesülnek a sattvikta vagyis a spirituális tisztaságból, ami jelen van a templomban. Hogy egy analógiával szemléltessük, mint ahogy a szörfös meglovagolja a hullámot, és vele együtt halad, hasonlóan az indiai klasszikus előadó is képes kihasználni az Isteni tudatosság vagy Chaitanya hullámát és annak segítségével előadni. És ezt elődeink veleszületetten és ösztönösen tudták.
Ahhoz, hogy bemutassuk, milyen fontos tényezőként járul hozzá a helyszín bármilyen előadás spirituális rezgéseihez, elvégeztünk egy kísérletet. Megkértük Tejalt, az egyetem Zenei Tanszékének énekesét, hogy három helyszínen énekelje el ugyanazt az áhítatos éneket. Az első helyszín egy általános előadóterem (vagy koncertterem) volt, amelyet nagy horderejű tánc- és zeneelőadások megrendezésére használna. A második helyszín Durga Istennő temploma volt, aki a gonosz eltávolításáért felelős Isteni princípiummal rendelkezik. Ebben a templomban aktív rituálék és áhítatos istentiszteletek folynak. A harmadik helyszín a Spirituális Kutató Központ és Ashram stúdiója volt, amelyről megállapították, hogy magas szintű spirituális tisztasággal rendelkezik. Valójában, egy másik kísérletben, ahol föld- és vízmintákat vizsgáltunk, a Spirituális Kutató Központból vett minta mutatta a legnagyobb pozitív aurát több mint 1000 minta közül, amit a világ 32 különböző országából gyűjtöttünk. Most bemutatunk egy videót, amin egy istenkereső énekes előadást tart mindhárom helyszínen. Arra kérjük, hogy a videó megtekintése közben próbálja megérezni az előadás és a helyszín finomrezgéseit. Figyelje meg azt is, hogyan változnak ezek a rezgések a különböző helyszíneken.
5. Összehasonlító tanulmány a három különböző helyen megtartott zenés előadás spirituális rezgéseiről
Szóval, mit érzett? Most gondoljon arra, amit érzett és nézzük, mit mutat az univerzális auraszkenner.
Ezen a diagrammon mutatjuk az előadó és az Istenség képének auraértékeit, a három különböző helyszínen. Továbbá, a templomban található bálványnak az értékeit is. Ahogy látható a templom és az ashram helyszínek pozitív hatással bírtak az előadásra. Ezzel szemben csökkent a pozitív aura, amikor egy koncertteremben hajtották végre teljesen ugyanazt az előadást. Ha megfelelően gondozzák őket, akkor a templomok és ashramok a spirituálisan pozitív energia központjai, amelyek fokozzák az áhítat előadásokat. Másrészt a koncerttermek általában csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem rendelkeznek pozitivitással. Valójában mivel általában világi dolgokra és szórakoztatásra használják, ezért a koncerttermek gyakran vonzanak negatív rezgéseket. Ezek a negatív környezeti rezgések valójában csökkentik egy odaadó, spirituális előadás pozitív energiáját. Ezért lenne szükséges a helység rendszeres spirituális tisztítása, sajnos azonban a legtöbb koncerttermet és előadótermet nem tisztítják rendszeresen spirituálisan. Ezen a diagrammon mutatjuk az ashramban előadást tartó egész csoport aura értékeinek változásait. Ahogy látható többszörösére növekedett az egész csoport pozitivitása. A sötétebb narancssárga oszlop mutatja az előadás utáni értéket.
Ezen a dián látható az egész csoport aura értékeinek változása a koncertteremben. Amint látható, a függőleges tengely (Y-tengely) skáláját minden esetben azonosan tartottuk. Így látható, hogy összességében csökkent a pozitív aura az előadás alatt. Ez azt jelenti, hogy már pusztán azáltal, hogy a művész belép egy előadóterembe, az aurája pozitív szintje csökken, vagyis eleve alacsonyabb spirituális energiával kezdi az előadást — és ez is csak akkor igaz, ha egyáltalán pozitív aurával rendelkezik. Talán meglepő lehet, hogy még az Istenség képe is, ami általában magas szintű pozitív aurával rendelkezik, a koncertteremben tartott előadás után negatív aurát fejlesztett ki.
6. Az előadók spirituális élményei
Mit érzett Teja az előadás után? Tejal, az énekes gondolatai:
„Amikor a templomban énekeltem, úgy éreztem, hogy az Istenség (Isteni princípium) hallgatja az éneket, és a végén a felébredt bennem a spirituális érzelem, vagyis a bhav is. Amikor az ashramban stúdiójában énekeltem, minden könnyedén ment és meditatív állapotba kerültem. Ezzel szemben, amikor ugyanazt a dalt énekeltem a koncertteremben, extrovertált voltam és rengeteg nehézséget, nyomottságot éreztem.”
Alapvetően az extrovertáltsággal arra utalt Teja, hogy a gondolatai inkább a világi értelembe vett teljesítményére irányultak és hogy az emberek hogyan látják őt. Azonban, ne feledjük, hogy Teja egy hatodik érzékkel rendelkező énekesnő, és emiatt képes volt érzékelni az előadásaihoz kapcsolódó finom különbségeket és rezgéseket. Mindez több mint húszéves spirituális gyakorlásának (sadhana) eredménye.
A szitáron játszó istenkereső, Manoj, gondolatai:
„Amikor a templomban játszottam a szitáron, mély, határtalan üdvösséget tapasztaltam, és az előadás után egy elég békés introvertált elmeállapotba kerültem (az elme egy állapota, amikor az ember a saját belső spirituális önvalójára koncentrál). Az ashram stúdiójában is rengeteg üdvösséget éreztem. Ezzel szemben, amikor a koncertteremben játszottam a szitáromon, az elmém szétszórt volt és egyáltalán nem tapasztaltam üdvösséget.”
A tablán játszó istenkereső, Girijay, gondolatai:
„Amikor a templomban játszottam a tablamámon, a spirituális érzelmem (bhav) felébredt. Békés, nyugodt tudatállapotot éltem meg. Amikor az ashram stúdiójában játszottam, mint mindig, egy gondolatmentes elmeállapotba léptem és belülről fakadó üdvösséget (Anand) tapasztaltam játék közben. Ezzel szemben, amikor a koncertteremben adtam elő, olyan gondolataim támadtak, hogy egy professzionális művész vagyok, aki közönség előtt lép fel. Semmilyen spirituális kapcsolatot nem éreztem Istennel annak ellenére, hogy egy áhítat éneket adtunk elő.„
7. Hogyan segíti a spirituális gyakorlat az istenkereső művészeket
Most szeretnék megállni egy pillanatra és megosztani önnel ezeknek a méréseknek a jelentőségét. Minden előadó és a közönség tagjai is sok éve gyakorolják a spiritualitást.
Az egyetem teljes zene és tánccsapatát arra utasították, hogy évekig tartózkodjanak az énekléstől, zenéléstől és tánctól. És figyelmüket a különböző típusú spirituális gyakorlatukra fordítottál.
A legfontosabb része a spirituális gyakorlatuknak a személyiséghibák eltávolítása és az ego csökkentése volt, amely minden spirituális fejlődés alapja. A művészek először saját magukon dolgoztak, hogy felismerjék és eltávolítsák a személyiség hibáit, mint például a haragot, a büszkeséget, az irigységet vagy a bizonytalanságot — más szóval, hogy ezeket uralják és a lehető legkisebbre csökkentsék. Az előadóművészet a művészet egy olyan ága, ahol könnyen előtérbe kerül az ego. Még ha valaki óvatos is, az ego sokféleképpen megnyilvánulhat és növelheti az előadó negativitását. Az ego olyan, mint egy csúszós lejtő, ami könnyen lehúzhatja az előadót spirituálisan, annak ellenére is, hogy az előadás estleg technikailag tökéletesen lett kivitelezve.
Hogy egy példát mondjak, a kísérlet énekese Tejal, aki az Egyetem Zene Tanszékének koordinátora is, 1998-ban kezdte meg spirituális gyakorlatát és csak 2016-ban kezdett el énekelni a tanszéken. Ezelőtt 18 évvel, habár énekesi háttérrel rendelkezett, énekesként tanult és tehetséges volt, mindezt félre tette és a spirituális gyakorlatára koncentrált. Az évek során egy magasabb spirituális szintet ért el. Hosszú évek spirituális gyakorlata ellenére az előadóterem negatív rezgései hatással voltak rá. Ezek alapján, ha ő is negatívan érintett volt, akkor mekkora az esély, hogy egy spirituálisan áltagos előadó ne legyen érintett – technikailag bármilyen tökélesen is legyen?
8. A negatív rezgések hatása az aura fizikai, pszichológiai és spirituális szintjein
Fontos, hogy nem szabad fél várról venni az aura hatását. Valójában a rendszerünk szubtilis energiája az első ami érintett, mielőtt még a hatását észlelnénk mentális és fizikai testünkben. Ez azért is fontos, mert ha az auránk negatívan érintett, az káros hatást gyakorol a testünkre, számos problémát okoz, mint letargia és nehézség érzése, amely végül különböző betegségek kialakulásához vezet. Mentálisan is, ez agresszív viselkedéshez, negatív gondolatokhoz vagy depresszióhoz vezet. Intellektuális szinten, az aura negativitásának növekedése hatással van a gondolatainak tisztaságára, meggyengíti az ember döntéshozatalát és növeli mentális bizonytalanságot. Végül, az aura negativitása csökkenti a spirituális növekedési képességünket és növeli a negatív energiák támadásaival szembeni sebezhetőségünket. És nem kell mondanunk, hogy ha ezek megtörténnek, végül, a személy boldogtalanság állapotába kerül, amit egyikünk sem akar az életben.
A művészek — különösen a hírességek — gyakran szembesülnek egy spirituális problémával: célpontjaivá válnak a negatív energiák támadásainak. Ennek oka, hogy rajtuk keresztül a negatív energiák egyetlen előadással nagy embertömegekre hathatnak, akik a fellépést nézik. Ezért létfontosságú, hogy a művészek és mindazok, akik nagy közönség előtt szerepelnek, gyakorolják a spiritualitást (sadhana), és végezzenek önmagukon spirituális öngyógyító eljárásokat, hogy védettek maradjanak a finom negatív hatásokkal szemben.
9. A negatív rezgések hatása az aura fizikai, pszichológiai és spirituális szintjein
Ezenkívűl csináltunk egy másik kísérletet is kettő táncossal – az egyik a Bharatnatyam táncformát adta elő, míg a másik a Kathak indiai táncstílust. És csakúgy, mint az ének kísérletnél, a táncosok egy odaadó, Durga Istennőnek szentelt táncot adtak elő három különböző helyszínen: egy előadóteremben (vagy koncertteremben), egy templomban és a Spirituális Kutató Központ és Ashram stúdiójában. Meg szeretném önnek mutatni a két előadás, mindhárom helyen készült felvételeit. Kérem, miközben nézi ezeket az előadásokat, próbálja megfigyelni, milyen érzéseket és benyomásokat kelt Önben mindez — különösen azt, észrevesz-e különbséget az előadások hangulatában a különböző helyszínek hatásai alapján.
Hogy érezte magát a felvétel nézése közben? Érzett bármilyen különbséget a különböző helyszínek előadásaiban? Nos, lássuk mit mutatnak az univerzális auraszkenner eredményei.
Ahogy a diagrammon látható, csak úgy, mint az ének előadásnál, a táncosok pozitív aurája növekedett az ashramban és a templomban. Viszont csökkent a koncertteremben. Ez a diagramm a Durga Istenségnek előadott Bharatnatyam táncos értékeit mutatja.
És ezen a diagrammon az UAS által mért másik táncos auraértékei láthatóak, aki Durga Istenségnek Kathak stílusú táncot adott elő. Ahogy látható, bár a tánc előadás teljesen azonos volt, mégis az energia szintek különbözőek voltak minden helyszínen. Ennek megfelelően a Durga Istenség képének energiája is nagyobb volt az ashramban és a templomban és csökkent a koncertteremben. Szóval az előadás célja meghiúsult a koncertteremben, mivel ahelyett, hogy növelte volna a pozitivitást az odaadó tánccal, az valójában negatív aura kifejlesztését segítette.
És ez nem csak az előadónak szólt, hanem a közönségnek és a Ghungroos-nak (csengőknek) amelyeket tánc közben viselt a lábán. Most ezen a diagrammon a Kathak táncos értékei mutatjuk, továbbá, hogy milyen különbséget mutat az ashram és a koncertterem között. Ahogy látható az energia szint az ashramban igen magas, viszont a koncertteremben elég alacsony. A Durga istenségről készített kép itt is negatív aurát fejlesztett ki. Most meg szeretném osztani önnel, hogy érezték magukat a táncosok, amikor a három különböző helyszínen léptek fel.
10 A táncosok spirituális tapasztalatai
A táncos Sharvari, aki a Kathak táncstílust adta elő, gondolatai:
„Amikor a templomban táncoltam, Durga Istenség erős jelenlétét éreztem és úgy éreztem mintha az aurájában táncolnék. Amikor ugyanazt a táncot az ashram stúdiójában adtam elő, egy látomásom volt az Istenségről, és a spirituális érzelmem felébredt. Ezzel szemben, amikor a koncertteremben táncoltam, nyomást éreztem és nem tudtam kapcsolódni Durga Istennővel.”
A táncos Apala, aki a Bharatnatyam táncstílust adta elő, gondolatai:
„Egy látomásom volt az istenségről miközben a templomban táncoltam, és rengeteg Isteni tudatosság (Chaitanya) volt jelen a helyszínen. Amikor az ashram stúdiójában táncoltam, magas fokú üdvösség állapotába kerültem és finom, isteni rózsaszín fényt érzékeltem a térben. A rózsaszín a spirituális szeretetet jelképezi. Ezzel szemben, amikor a koncertteremben léptem fel, nehéznek és spirituálisan tisztátalannak éreztem magam.”
11. Mi történik, ha az ének- vagy táncelőadás negatív rezgéseket bocsájt ki?
Eddig olyan kísérleteket mutattunk be, amelyek odaadó, spirituális előadásokhoz kapcsolódtak. És természetesen, amikor valaki egy odaadó dalt énekel, joggal várható, hogy a környezet pozitivitása megnövekszik. Azonban azt tapasztaltuk, hogy még az istenkeresők által előadott odaadó dal vagy tánc sem volt képes legyőzni a koncerttermek vagy előadótermek negatív rezgéseit. Most pedig képzelje el, mi történik akkor, ha egy eleve negatív rezgésű dalt vagy táncot adnak elő egy olyan helyen, amely maga is negatív rezgéseket bocsát ki. Mi történik, ha ez a két negatív hatás egyesül? Pontosan ezt fogjuk most bemutatni.
A koncertteremben egy újabb kísérletet végeztünk, ahol ugyanaz az énekesnő, Tejal, egy bollywoodi dalt adott elő — a Zara Zara című számot. Kérjük, nézze meg ezt a felvételt.
Ahogy az a dián is látható, amikor a Bollywood éneket énekelte, , szinte teljesen elveszítette pozitivitását — pozitív aurájának 70%-a eltűnt —, miközben a negatív aurája megnövekedett. Azt figyeltük meg, hogy a 2-es típusú negatív aura — amely a negatív aura sűrűbb, erősebb formája — 78%-kal növekedett. Ugyanez a negatív hatást figyelhető meg a közönségen soraiban is. A közönség egyik tagja teljesen mértékben elvesztette pozitív auráját és negatív aurája 135%-al növekedett. És ne feledjük, hogy ez csak egy énekelőadás 5 perces megtekintése volt.
Ugyanez a negatív hatás volt megfigyelhető akkor is, amikor táncos kísérletet végeztünk. Sharvari, az Egyetem Kathak táncosa, egy bollywoodi dalra, a Mukabala című számra táncolt. Kérjük, nézze meg ezt a felvételt is.
A dián látható mérési eredmények azt mutatják, hogy Sharvari teljesen elveszítette pozitív auráját, míg az 1-es típusú negatív aurája 73%-kal, a 2-es típusú pedig 82%-kal növekedett. A közönségre is hasonló hatást gyakorolt, ők is elvesztették pozitív aurájukat és fokozódott negatív aurájuk.
A lényeg, amire utalni próbálunk, hogy amikor Bollywood énekelőadást szerveznek, hangos hangszerekkel és vizuális effekteke kísérve, miközben a közönség bódítószereket fogyaszt éjszaka, továbbá az előadó nagy egóval rendelkezik, akkor e hatások összessége természetéből fakadóan rettentően negatív. Ez hosszú távon hat mind az előadókra, mind a közönségre, csökkentve spirituális energiájukat és növelve a negatív befolyásokat. Ráadásul a helyszín is negatív rezgésű marad, mivel hasonló típusú előadások ismétlődnek ott anélkül, hogy bármiféle spirituális tisztítás történne.
Következtetés
Összegzésként, itt szeretnénk hagyni önnek néhány gondolatot:
- Ahelyett, hogy olyan szempontokat vennének figyelembe, mint az előadás spirituális tisztasága vagy a benne megnyilvánuló spirituális érzelem (bhāv), a figyelem többnyire csak az énekhang terjedelmére és a szórakoztatási értékre összpontosul.
- A zene és tánc spirituális potenciáljával kapcsolatban, még mindig általános ismeretek hiányoznak.
- Így tehát, a koncerttermek környezetében uralkodó fokozott spirituális tisztátalanság sem kedvez annak, hogy a művész spirituálisan fejlődjön, vagy, hogy előadása spirituálisan tiszta rezgéseket sugározzon.
Ha többet szeretne megtudni a spirituális kutatásunkról, hogyan hatnak ránk a spirituális rezgések az élet minden területén és hogyan növekedhetünk spirituálisan, akkor kezdeményezzen velünk beszélgetést a Chat most felületünkön.