1. A Spiritualitás tanulmányozásának fontossága

A Spirituális Tudomány tanulmányozása kulcsfontosságú a spirituális gyakorlat jelentősségének megértéséhez. Rendszeres erőfeszítést a spirituális gyakorlatunk folytatására csak akkor tehetünk, ha az intellektusunk meggyőződött a spirituális gyakorlatok fontosságáról. A spirituális elvek megértésével képesekké válunk jobb döntéseket hozni az életünkkel és a spirituális gyakorlatunkkal kapcsolatban.

2. Mit kellene tanulmányoznunk?

• Legjobb esetben az olvasott könyv világos utasításokat kellene, hogy adjon arról, hogy miként juthatuk előbbre a spirituális gyakorlatban. A könyv útmutatásának egyeznie kell a Spiritualitás hat alapelvével

• Amennyiben a spirituális fejlődésről szóló könyvek olvasásáról van szó, legjobb ha olyan spirituális szövegeket olvasunk, amelyeket Szentek vagy Guruk írtak. Ez azért ajánlott, mert ezek a könyvek Isteni Tudatosságot (Chaitanya) tartalmaznak. Kérjük, tekintse meg az SSRF meghatározását a Szentekről és a Gurukról. Szövegek, amelyeket a legmagasabb szintű Szentek írtak 100% Isteni Tudatosságot tartalmaznak a 0-2%-hoz képest olyan szövegek esetében, amelyeket alacsonyabb spirituális szinten lévő szerző írt. Így legfeljebb csak intellektuális ismeretet nyerhetünk azokból a könyvekből, amelyeket alacsonyabb spirituális szintű szerző írt. Másrészt, ha olyan szövegeket olvasunk, amelyeket Szentek írtak, Isteni tudatosságban részesülünk, ami a célját képezi a spirituális gyakorlatnak.

• Amikor Szent szövegeket olvasunk, vigyáznunk kell, hogy ne korlátozzuk a megértésünket rövidlátó szektás nézőpontra. Igyekezzünk azt összeegyeztetni a mindent átfogó Spirituális Tudománnyal.

• A Szentírások olvasása során tudnunk kell felismerni a mögöttes jelentést. Fontos, hogy észrevegyük a rejtett ill. a szövegből következő üzenetet, hogy azt a gyakorlatban is alkalmazzuk. Értelmetlen akárhányszáz Szentírást elolvasunk, annak csak csekély haszna lesz a spirituális fejlődésünkben. Ez azért van így, mert magasabb spirituális szint szükséges a Szent szövegben rejlő (beleértendő) mondanivaló megértéséhez. A spirituális szintünk lehet, hogy nem elég arra, hogy felfogjuk a szöveg mögöttes tartalmát a Spirituális Tudománnyal összefüggésben, és így bizonytalan, hogy ennek megfelelően alkalmazzuk-e azt a gyakorlatban.

3. Hogyan kellene tanulmányoznunk?

• A spirituális szöveget a bevezető olvasásával kellene kezdeni, hogy megértsük az író vagy szerző szándékát. Ez segíthet felismerni az összefüggéseket, melyben az író vagy szerző elmagyarázza a spirituális elveket.

• Meg kellene kérdeznünk magunkat minden egyes lépésnél és ellenőriznünk, hogy megértettük-e mindegyik sort a szövegben. Ha akad bármi, ami nem világos, tisztázni kellene a spirituális vezetőnkkel, vagy a Satsang szervezőjével, amelyen részt veszünk.

• Ha egy bizonyos részt megértettünk, jó lenne, ha elmagyaráznánk valakinek a saját szavainkkal. Egy fogalom kifejtése egy másik személynek ösztönző, hogy kérdezzen, ami jó mód arra, hogy megtudjunk, hogy mennyire jól értettük meg azt a bizonyos részt.

• Ellenőrizni kellene, hogy megtapasztaltunk-e valamikor azt, amit tanulmányozunk és meg kellene kérdeznünk magunkat, ha netán nem, miért nem. Ha nem tapasztaltunk meg egy bizonyos Igazságot a Szent szövegben, az azt jelenti, hogy több spirituális gyakorlatot kellene végeznünk.

• A megtanultakból pontos terveket kellene készítenünk, hogy miként alkalmazzuk azokat a gyakorlatban, majd megvizsgálni időről időre, hogy tapasztajunk-e az előrehaladás várható jeleit.

• Időről időre újra tanulmányoznunk kellene ugyanazon szövegeket, hiszen a spirituális szint növekedésével nő a képességünk a szöveg megértésére, és jobban gyakorlatba tudjuk ültetni, stb.

3.1 Milyen hosszan kellene tanulmányoznunk?

Istenkeresők a kezdeti szakaszban: Olvasnunk kellene már „csak az olvasás kedvéért“, nevezetesen annak érdekében, hogy egy kis hitet fejlesszünk a Spiritualitásban és annak gyakorlásában. Legjobb lenne, ha azokat a Szent iratokat olvasnánk, amelyeknél minimális eltérés van a szó szerinti- és a beleértendő jelentés között.

Később, amikor elkezdünk spirituális tapasztalatokat megélni a spirituális gyakorlatunk folytán, ez az olvasás hasznosnak bizonyul és igazolja hitünket. Például, ha megérezzük a füstölő illatát egy füstőlő meggyújtása nélkül, nem töprengünk el és nem lep meg minket, ha már olvastunk ilyen esetről, mert felismerjük, hogy egy spirituális tapasztalatban részesültünk.

Istenkeresők a középfokú szakaszban: Ebben a szakaszban a tanulás nem annyira lényeges, mivel már van hitünk a Spiritualitásban. Azonban még nincs magassabb fokú spirituális tapasztalatunk. Srī Sankaracsarja mondta: ‘A szavak hálója egy nagy erdő, amely felfordulást és zavart okoz az elmében’. Ez azt jelenti, hogy túlzott olvasás frusztrálhat is. Elég gyakran találunk embereket, akik belegabalyodtak a hittudományi vitába és a spirituális szavak hálójában – akik soha sem tapasztaltak magassabb spirituális állapotot, amilyen a spirituális érzelem (bhāv) vagy Üdvösséget. Azok az emberekre számára, akik ilyen fajta akadállyal szembesülnek, legjobb, ha a Spiritualitás gyakorlására koncentrálnak, mely megfelel a Spirituális gyakorlat hat alapelvének.

4. Végül a legfontosabb

Ha nem hangoljuk össze a spirituális gyakorlatunkat a tanulmányozással, lehetséges hogy a spirituális fejlődés elmarad, hiszen a túlzott olvasással szerzett (vélt és nem valós) tudás hiúvá tehet. A spirituális gyakorlat nem helyettesíthető semmivel, ezért minden tanulmányozásunkat a magasabb fokú spirituális gyakorlat elérésre kellene irányítanunk.